Tulajdonképp mit is tanultunk?
Főleg szavakat és alapmondatokat. Mert csak olvastunk és fordítottunk, de azt sokszor versenyben, gyorsaságra:)
Két könyvet vettünk át, az egyiket elajándékoztam később, de egyszer ráakadtam egy antikváriumban. Azóta is kincsként őrzöm.
1986. Bekerültem a gimnáziumba. A kötelező orosz mellé német vagy angol közül lehetett választani. A mi évfolyamunk volt az első, ahol haladó németes csoport is indult. A még éppen nem végzett tanárnőnk biztatott, ott a helyem. Neki pedig megmondták, a csoport nagy részének középfok az előírás, lehetőleg már harmadik végén.
Mindkét nyelvből középfok.
Egyetem. Akkoriban jobban tudtam talán oroszul, mint németül. A beíratkozás során igen részletes kérdőívet is kitöltettek velünk. Többek között arról is, milyen nyelvet szeretnék tanulni. Ami csak valaha megfordult a fejemben, mindent beírtam. Oroszt, németet, franciát, angolt:)
Az űrlapok kiértékelését követően elmondták, indul angol, német és orosz szakfordító csoport.
Az alapozó szemeszterek után, amikor is németet tanultam, szakosodni a megfelelő vizsgajeggyel lehetett.
Diploma: okleveles agrármérnök, német-magyar szakfordító.
A sors úgy hozta, hogy tanítottam. De nem németet.
Az évek során konferenciákon, cikkek és a doktori disszertáció írása alkalmával használtam a nyelvet (meg a közben összeszedett angol tudásom is:)).
Mint fordító, ez év nyaráig nem dolgoztam.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.