Magyarázat
Előző bejegyzésemmel kapcsolatban tartozom egy kis magyarázattal.
Ha valaki fordításra adja a fejét, mert úgy gondolja, ismeri eléggé az adott idegen nyelvet, az is csapdába eshet.
Különösen akkor, ha valamely szaknyelvi réteg terminus technicusaival kell megküzdenie a fordítás során.
(Ezt a kifejezést még nem jegyzi a wikipédia.)
Nem elég tisztában lenni az idegen nyelv alapvető szabályaival és szókincsével.
A szövegben alkalmazott szaknyelvi kifejezések egy része meghonosodhatott a magyar nyelvben, némelyiknek azonban lehet elterjedt anyanyelvi megfelelője.
Minden esetben mérlegelni célszerű, milyen arányban keressük és aztán alkalmazzuk a szakkifejezések magyar megfelelőjét.Valamely nyelvnek egyes társadalmi csoportokon, továbbá foglalkozási és tudományágakon belül kialakult – a köznyelvtől csak szókincsének egy részében eltérő – változatát nevezzük csoportnyelvnek.
Egy-egy szakma eltérő szóanyagát, azaz szakszavait összefoglalóan szakszókincsnek, a nyelvet pedig szaknyelvnek nevezzük. A szakszó a szakmai nyelvben betöltött szerepe szerint lehet műszó (terminus technicus), azaz valamely szakma vagy tudomány pontosan meghatározott fogalmainak, tárgyainak, cselekvéseinek stb. az egyértelmű s állandó jellegű megnevezése. Például: kötőszó, jelző, alany; főnévi igenév, személyes névmás stb. E két utóbbi már nem műszó, hanem műkifejezés.
www.jgytf.u-szeged.hu/~vass/vnv043.htm
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.